Egy friss javaslat 0,3%-ról 1%-ra emelné az ipari kender megengedett THC-tartalmát. Az ajánlás elsőre finomhangolásnak tűnhet, de aki közelebbről ismeri ezt a világot, az tudja, hogy a módosítás a teljes európai kenderágazat jövőjét meghatározhatja.
Ejha, mit akar az EIHA?
Az iparági javaslat az Európai Ipari Kender Szövetségtől (EIHA) származik, amely az európai kenderipar legfontosabb szakmai szervezete, több mint száz termelőt, feldolgozót és forgalmazót képviselve. Az EIHA célja, hogy tudományos és piaci érvekkel támassza alá a kender szabályozásának modernizálását, különös tekintettel a THC-határérték emelésére, amely az EU-ban 2023-ban 0,3%-ra emelkedett, de Magyarországon továbbra is 0,2% maradt.
Az EIHA szerint az ennél magasabb, 0,5–1% közötti határérték versenyképesebbé tenné az európai gazdákat, csökkentené a termelési kockázatokat, és jobban igazodna a növény biológiai sajátosságaihoz. A szervezet aktívan lobbizik az uniós intézményeknél, de egy ilyen változásról csak több éves jogalkotási folyamat eredményeként születhet döntés, így legkorábban a következő Közös Agrárpolitika (KAP) reformciklusában, azaz a 2027 utáni időszakban lehet reális esély a THC-határérték módosítására.
Miért 0,3 százalék?
A jelenlegi határérték sokkal inkább reflektál a tudatmódosító hatástól való félelmekre, mint az agrárigényekre. A számot korábban úgy állapították meg, hogy az ilyen kender biztos alkalmatlan legyen a betépettség előidézésére. Egy természetes összetevővel szemben ilyen alacsonyan meghúzott határ azonban komoly fejtörést okozhat a termesztőknek, akiknek akár az időjárás változása is eredményezhet magasabb THC arányú végeredményt, ami emiatt a kukában landolhat.
Az 1%-os limit végre a termesztők igényeire reagálna és leginkább arról szólna, hogy hagyjuk a kendert a maga természetes biológiája szerint működni. Egy kicsivel nagyobb mozgástér nemcsak stabilabb termést jelentene, hanem azt is, hogy a nemesítés végre nem kényszerpályán mozog. És ez az a pont, ahol a történet összeér a CBD-vel.
Hogyan profitálna a CBD piac a módosításból?
Gyakori félreértés, hogy a kannabinoidok külön-külön léteznek a növényben, ezért könnyen megtehetjük, hogy az egyik komponens termelését lejjebb, a másikat pedig feljebb tekerjük. A képlet azonban nem ilyen egyszerű. A kannabinoidok ugyanannak a rendszernek a részei, és ha ezt a rendszert túlságosan szűk keretek közé szorítjuk, az a teljes hozamra hatással van. Egy lazább THC-limit a teljes növényt produktívabbá teheti, vagyis több kannabinoidot fog termelni, kiegyensúlyozottabb profillal. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanannyi földből több kivonat nyerhető ki, kevesebb veszteséggel. Ha innen nézzük, a szabályozás kérdése már nemcsak gazdasági, hanem kifejezetten fenntarthatósági ügy is.
Túl a CBD-n – CBG és más kannabinoidok
Ugyanez igaz a kevésbé ismert kannabinoidokra is. A CBG például sokáig inkább laboratóriumi érdekességnek számított, de az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap. A probléma az, hogy a CBG-re optimalizált fajták nem mindig férnek bele kényelmesen a jelenlegi THC-korlátokba. Egy magasabb határ viszont megkönnyítené ezeknek a fajtáknak a nemesítését és termesztését, ami azt jelenti, hogy a piac is gyorsabban fejlődhetne. Ami ma még niche termék, az néhány éven belül teljesen hétköznapi lehet, de elterjedhetnek a CBN-re vagy CBC-re optimalizált fajták is.
Nem túl magas az 1%-os THC limit?
Az EIHA nem hasraütésszerűen találta ki az 1%-os határértéket. Ha valaki szeretné látni, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, akkor vigyázó szemeit Svájcra vesse. Az EU-n kívüli ország már évekkel ezelőtt meglépte az 1%-os THC-határt, és ezzel gyakorlatilag megelőzte Európa nagy részét. Ha voltak is ezzel kapcsolatos félelmek, azok nem igazolódtak be, viszont kialakult egy stabil, innovatív piac, ahol a termelők és a feldolgozók valóban tudnak hosszú távra tervezni. Nem véletlen, hogy a svájci CBD-termékek – különösen az olajok – a mai napig a minőség egyik mércéjének számítanak Magyarországon is. Ez pedig egyenes következménye annak, hogy a szabályozás támogatja az iparág fejlődését.
Magyar földre magyar kendert!
És itt válik igazán érdekessé a kérdés magyar szemmel. Magyarország ugyanis nem a nulláról indulna ebben a versenyben. A hazai kendernemesítés évtizedeken keresztül európai szinten is meghatározó volt. Ez a tudás nem tűnt el nyomtalanul, de stratégia és politikai szándék híján erőteljesen a háttérbe szorult.
Megmaradtak viszont a világszerte termesztett, magyar nemesítésű fajtáink és a szakmai tapasztalatunk. A határérték módosítás pedig arra is megnyitná lehetőséget, hogy ezekből modern, kannabinoidokra optimalizált genetikák szülessenek. Egy olyan környezetben, ahol a THC-határ nem egy szűk keresztmetszet, a magyar kender újra pozíciót szerezhetne.
Az 1%-os THC-határ – ha elfogadják – minden európai országnak lehetőséget ad. Lesznek országok, amelyek gyorsan reagálnak, támogatják a nemesítést, segítik a feldolgozóipart, és tudatosan építik fel a saját kenderstratégiájukat. És lesznek olyanok is, amelyek kivárnak, óvatoskodnak, és közben elszalasztanak egy újabb esélyt. Az elmúlt évtizedek alapján sajnos jó esély van rá, hogy Magyarország az utóbbiak közé fog tartozni. A kendertermesztés jelenleg inkább megtűrt, mint támogatott tevékenység, ami mögött nincs erős szakpolitikai vízió. Gyökeres változásokra lenne szükség ahhoz, hogy egy pozitív döntés esetén kiaknázhassuk az új feltételekkel járó előnyöket.
A növény készen áll. A kérdés az, hogy mi készen állunk-e.
Csak természetesen!
Képek: Freepik
