Jack Herer már az 1985-ben megjelent, A Császár Meztelen című könyvében írt arról, hogyan mentheti meg a kender a bolygót. Akkoriban ezt még leginkább a kenderfanok vették komolyan, de a tudomány és a technika fejlődésével mára elismert tudósok és kutatók is állítják, hogy a kendernek komoly szerepe lehet a globális klímaváltozás kezelésében.

1.       Az erdőirtások orvoslása kenderföldekkel

Az éghajlatváltozás egyik vezető okaként a földhasználat átalakulását, az erdőirtásokat és a városok terjeszkedését szokás megjelölni. Az erdők kiválóan megkötik a szén-dioxidot, így hozzájárulnak a klíma fenntartásához. Miközben a fák ültetése és az erdők visszaállítása egy támogatandó törekvés, látnunk kell, hogy évtizedekre van szükség, hogy egy telepített erdő jelentős mennyiségű szén-dioxidot kössön meg.

Ehhez képest a kender egy gyorsan megújuló erőforrás, rövid növekedési ciklussal. Egy kenderültetvény a magtól számítva 3-4 hónap alatt eléri az érett állapotot és kutatások alapján kétszer annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint az erdők. Ez számokra fordítva annyit jelent, hogy egy hektár kender egy év alatt 8-22 tonna közötti CO₂ mennyiséget köt meg.

A kender gazdag gyökérzete hozzájárul a talaj szerkezetének javításához és vízmegtartó képességéhez is, ami elősegíti más növények növekedését és a környező ökoszisztéma megőrzését.

Emellett a kender a föld méregtelenítésére is alkalmas, ugyanis képes felszívni a talajból a nehézféméket és egyéb mérgező vegyi anyagokat. Az így keletkező termés ugyan nem lesz alkalmas élelmiszer előállítására, de építőanyagként kiválóan felhasználható.

2.       Kenderbeton házak a negatív karbonlábnyomért

Az építészetben használt kenderbeton három fő összetevője a kenderrost, a mész és víz. A kenderrostok erős szerkezetet biztosítanak, a mész összeköti a szálakat, hozzájárul a tűzállósághoz és a szigeteléshez, a víz megkönnyíti az összetevők keveredését és kötését.

A kenderbeton házak megkötik a szén-dioxidot, így negatív karbonlábnyommal bírnak és idővel természetes módon bomlanak le anélkül, hogy káros szennyeződéseket hagynának maguk után. A kenderbeton kiváló hőszigetelőként csökkenti a további szigetelőanyagok és a klímaberendezések használatának szükségességét, csökkentve ezzel a fűtési és hűtési energiafogyasztást.

3.       Fosszilis energiaforrások lecserélése

Az éghajlatváltozás további felelőse az üvegházhatású gázok kibocsátásának megugrása. A fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) égetése, az ipari tevékenységek és a belső-égésű járművekkel való közlekedés mind felelős a nagy mennyiségű üvegházhatású gázok kibocsátásáért. A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid csapdába ejtik a hőt a Föld légkörében, ami a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezet.

A kenderüzemanyag előállítása és felhasználása ennél zöldebb alternatívát kínál. A kender már a termesztési szakaszban is negatív szénlábnyommal rendelkezik és a belőle készülő biodízel is alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint más üzemanyagoké. Nem közismert, de a kender biodízel bármilyen dízelüzemű motorban használható.

A kender biodízel préselt kendermagolajból állítható elő, míg a kender etanol és metanol a kender erjesztett szárából készül.

4.       A kendertextil használata a pamut helyett

Korábbi írásunkban alaposan elemeztük, hogy az ökoszisztémánk szempontjából jóval kedvezőbb választás a kender a gyapotból előállított pamutnál. A főbb megállapításaink a következők voltak:

-          a mezőgazdasági vegyszerek negyedét a gyapothoz használják, míg a kender esetében erre nincs szükség

-          a kender hektáronként kétszer annyi terményt biztosít, mint a gyapot

-          1 kg pamut előállításához 4x annyi vízre van szükség, mint a kenderrostnak

-          a kenderszövet 30 évig is használható, míg a pamut csak 10 évig

Ráadásul a kendernél menőbb viseletet nem nagyon lehet találni, legyen szó pólóról, táskáról vagy pénztárcáról :)

Látva a kender egyre nagyobb elfogadottságát világszerte, biztosak lehetünk benne, hogy egyre szélesebb körben fogják kiaknázni ennek az egyedülálló megújuló erőforrásnak a tulajdonságait, amivel közelebb kerülhetünk a bolygónk ökoszisztémájának helyreállításához.

Csak Természetesen!

Képek: Unsplash, TaoClimate.com